Budakalász ősi szakrális központja a Kálvária domb.
2011 novemberében Budakalász Város Önkormányzata, Dr. Thomka Gábor vezetésével feltárást indított.Az ásatások során őskori leletek mellett több feliratos római kőre, köztük egy Jupiter-oltár darabjára is bukkantak. A mészkőből rakott falak mellett számos csontváz és egyéb maradvány – például aranyozott, gótikus ruhaveret – került elő, tanúskodva a hely középkori virágzásáról.
2013 tavaszára az ásatások befejeződtek. Mára parkosított, térkővel burkolt turisztikai látványosság és esküvői, polgári ceremónia helyszín.
"Bár az első nyomok már 1977-ben felszínre kerültek, mégis 34 évet kellett várni a budakalászi Kálvária-domb platójának átfogó feltárására. Lehetett sejteni, hogy valami rejtőzik a föld alatt, de a dr. Tomka Gábor régész vezette ásatás eredménye mégis meglepetést okozott. A hely és a leletek jelentőségéről, valamint a romok hasznosításával kapcsolatos elképzelésekről a város főépítésze, Turi Attila beszélt Garai Péternek.
Budakalász központjában emelkedik a Kálvária-domb, amely morfológiája és a hozzá kapcsolódó legendák révén különleges helyet foglal el a település szövetében és a történelmi emlékezetben egyaránt. A löszből felépülő sajátos terepalakulat É-NY-i oldalába vájt - mára részben beomlott - évszázados pincék sora is állandó táptalajt adott az emberi kíváncsiság számára. 2011-ig a svábok által 1856-ban állított Kálvária három, fehérre meszelt kőkeresztje jelölte meg – messziről is jól láthatóan – a dombtetőt, emlékeztetve a hely korábbi kitüntetett szerepére.
1977 áprilisában a dombtetőn faültetés közben több csontváz került elő,értékes ötvösművészeti leletekkel (II. András korabeli pecsétgyűrű és ezüstdénár). A település múltját évek óta kutató Kátai Ferenc kezdeményezésére dr. Tettamanti Sarolta régész a plató északnyugati részén egy hétig szondázó ásatásokat végzett, amelynek során egy épület és egy támpillér mészkőből rakott alapfalai kerültek elő. A régészeti jelentésbe – és a később megjelent Magyarország Régészeti Topográfia 7. kötetébe – csupán egy templom melléképületét azonosító és a területen további maradványokat feltételező megállapítás kerülhetett be. A kutatás folytatására nem nyílt lehetőség, így a Kálvária-domb még évtizedekig őrizte tovább a titkát.
A Kálvária-domb ügye a közelmúltban kapott újra lendületet, a területet jól ismerő és ahhoz kötődő dr. Krepárt Tamás alpolgármester kezdeményezésére. Az önkormányzatnak sikerült támogatást szereznie a városban jelenlévő cégektől, így ennek segítségével – a területet borító bozót kiirtása után – 2011. november 2-án megindulhatott a feltárás, a Magyar Nemzeti Múzeum főigazgató-helyettese, dr. Tomka Gábor régész vezetésével, a Pest Megyei Múzeumok Igazgatóságának felügyelete alatt. A Pető Zsuzsanna, Halász Ágoston régész és Andics Bernadett rajzoló közreműködésével végzett munkák második, hosszabb szakasza 2012. májusa és novembere között zajlott.
A tervezett beavatkozások során a templom romjainak bemutatása mellett a terület értékesebbé tétele is fontos cél. Turi Attila már egy bő évtizeddel ezelőtt elkészítette a „Kálvária-lépcső” tervét, amely méltóbb megközelítést biztosítana a helyszínnek, emellett a domb környezetébe teraszházakat telepítene alacsony intenzív beépítéssel, apró kertekkel. Csak remélhetjük, hogy minél hamarabb sor kerülhet nemcsak a középkori emlék rekonstrukciójára, hanem tágabb környezetének rendezésére is. Egyelőre csupán a legsürgetőbb lépésre, a feltárt romok konzerválására, a falmaradványok bevakolására van mód, ami idén tavasszal már elkezdődött, áprilisban újra felállították az emlékkereszteket is."
Garai Péter
Forrás: A teljes cikk ide kattintva elolvasható
Budakalász központjában emelkedik a Kálvária-domb, amely morfológiája és a hozzá kapcsolódó legendák révén különleges helyet foglal el a település szövetében és a történelmi emlékezetben egyaránt. A löszből felépülő sajátos terepalakulat É-NY-i oldalába vájt - mára részben beomlott - évszázados pincék sora is állandó táptalajt adott az emberi kíváncsiság számára. 2011-ig a svábok által 1856-ban állított Kálvária három, fehérre meszelt kőkeresztje jelölte meg – messziről is jól láthatóan – a dombtetőt, emlékeztetve a hely korábbi kitüntetett szerepére.
1977 áprilisában a dombtetőn faültetés közben több csontváz került elő,értékes ötvösművészeti leletekkel (II. András korabeli pecsétgyűrű és ezüstdénár). A település múltját évek óta kutató Kátai Ferenc kezdeményezésére dr. Tettamanti Sarolta régész a plató északnyugati részén egy hétig szondázó ásatásokat végzett, amelynek során egy épület és egy támpillér mészkőből rakott alapfalai kerültek elő. A régészeti jelentésbe – és a később megjelent Magyarország Régészeti Topográfia 7. kötetébe – csupán egy templom melléképületét azonosító és a területen további maradványokat feltételező megállapítás kerülhetett be. A kutatás folytatására nem nyílt lehetőség, így a Kálvária-domb még évtizedekig őrizte tovább a titkát.
A Kálvária-domb ügye a közelmúltban kapott újra lendületet, a területet jól ismerő és ahhoz kötődő dr. Krepárt Tamás alpolgármester kezdeményezésére. Az önkormányzatnak sikerült támogatást szereznie a városban jelenlévő cégektől, így ennek segítségével – a területet borító bozót kiirtása után – 2011. november 2-án megindulhatott a feltárás, a Magyar Nemzeti Múzeum főigazgató-helyettese, dr. Tomka Gábor régész vezetésével, a Pest Megyei Múzeumok Igazgatóságának felügyelete alatt. A Pető Zsuzsanna, Halász Ágoston régész és Andics Bernadett rajzoló közreműködésével végzett munkák második, hosszabb szakasza 2012. májusa és novembere között zajlott.
A tervezett beavatkozások során a templom romjainak bemutatása mellett a terület értékesebbé tétele is fontos cél. Turi Attila már egy bő évtizeddel ezelőtt elkészítette a „Kálvária-lépcső” tervét, amely méltóbb megközelítést biztosítana a helyszínnek, emellett a domb környezetébe teraszházakat telepítene alacsony intenzív beépítéssel, apró kertekkel. Csak remélhetjük, hogy minél hamarabb sor kerülhet nemcsak a középkori emlék rekonstrukciójára, hanem tágabb környezetének rendezésére is. Egyelőre csupán a legsürgetőbb lépésre, a feltárt romok konzerválására, a falmaradványok bevakolására van mód, ami idén tavasszal már elkezdődött, áprilisban újra felállították az emlékkereszteket is."
Garai Péter
Forrás: A teljes cikk ide kattintva elolvasható
